1.fejezet.~

1.fejezet.

-Szívj el egyet te is haver.-mondta Zayn majd az orrom elé tartottt egy cigarettát.
-Nem,inkább iszom még egy kicsit.-válaszoltam majd elhúztam a pultkoz és kértem a csinos cicababától még egy felest.Gyorsan le is húztam majd visszamentem a fiúkhoz.
-Na,Liam szívj el egyet.-kábított Zayn.-Nem halsz bele..
-Nem,nem cigizem.-vágtam rá tiltakozóan majd bementem a tömegbe táncolni.Mikor ismét összetalálkoztam a tömegben Zaynnel ismét megkínált cigivel és ez így ment majdnem egész este ..
-Na haver..-jött oda ismét Zayn.Az idegállapotom már nagyon sínen volt így elpattant az agyam és leordítottam a fejét,mondjuk ez lehet hogy a sok alkohol miatt is volt.
-Melyik részét nem érted annak hogy nem kérek cigit?-kiabáltam Zaynnel.-És most,elhúztam.-jelentettem ki majd elindultam kifelé a buliból.
Brimminghamban vagyunk,az itteni Night Clubbok elvileg nagyon jók.Én is most onnan jövök csak az a gond ,hogy ez nem valami biztonságos környék és könnyen el lehet tévedni.
Sajnos én is így jártam,csak mentem előre ahova a fejem vitt.Eltévedtem.Most mit tegyek?!Jobbra ?Esetleg balra?Egy sötét sikátorban kötöttem ki.Megálltam,és nekidőltem a falnak.Ekkor,hirtelen
valami hangot hallottam az egyik kuka mögül.Nem is foglalkoztam vele különösebben.Biztos csak egy macska vagy valami állat,nem árthatnak nekem.Magam elé révedtem,merre menjek?Mit csináljak?
Hirtelen valami ismét megmozdult a kuka mögött.
A hideg futkosott a hátamon..mivan ha mégsem egy állat?Valami más?Átfutott az agyamon mivan ha valami őrült csöves?
Nem árthat nekem bármi is az..fogtam magamat hátat fordítottam a kukáknak és elindultam előre.Ekkor olyan dolog történt..hogy az csak na.Egy ember szembe állt velem és nézegetni kezdett.
A semmiből került hirtelen elém.Végig nézett rajtam,és gúnyosan elmosolyodott.
-Hmm..szép példány vagy.-vigyorgott rám majd a tekintetét az egyémbe fúrta.-Hasznos leszel te még számunkra.
Szeme vörösen csillogott a lámpafényben arca fal fehér volt..képén egy undorító mosoly ült.Ahogy ránéztem a szőr felállt a hátamon.
-Ki maga?És mit zagyvál itt össze-vissza?-kérdeztem értetlenül,remegő hangon.A férfi közelebb lépett hozzám és megsimította a nyaki ütőeremet.
-Hmm..a kérdéseket hagyjuk késöbbre.-mondta majd egy hirtelen mozdulattal fogát a nyakamba mélyesztette.Nem értettem semmit.Felnyögtem a fájdalomtól,egyszerűen olyan érzés kerített magába mintha 
repülnék majd elborított a sötétség.

[..]

Egy világos szobában ébredtem.Ahogy kinyitottam a szememet minden olyan világos volt,túl világos.Nem sok mindenre emlékeztem,de arra a szörnyű éjszakára igen,mikor az a hapsi csak úgy letámadott.
-Mester,felébredt.-hallottam meg egy kellemesen csengő női hangot.
-Ez egyszerűen fantasztikus,gyermekem.-mondta egy férfi hang majd  hallottam a lépteit ahogy közeledik.Lassan felültem az ágyon amin feküdtem.Hogy kerülök ide?Olyan volt a fal mint valami vár.
Egyszer csak a torkomban mintha tűz lángolt volna fel.A szörnyű fájdalomra a torkomhoz kaptam.Ez felfoghatatlan.Lehet ,hogy torokgyulladásom van?
-Szervusz ifjú barátom.-mondta az a férfi aki nekem jött a sikátorban.
-Ki maga?-kérdeztem halkan.-És miért lángol a torkom?
-Aro Volturi vagyok.-fopgta meg a kezemet.-És nem lángol a torkod csak szomjas vagy,ami természetes az újszülött vámpíroknál.
-Mivan?-kérdeztem értetlenkedve.-Vámpír?Maga hol él?Vámpírok nem léteznek.És maga honnan veszi ,hogy szomjas vagyok?
-Vámpírok,fiam,igen is léteznek!Te is egy vagy közülünk immáron.-mondta nyugodt hangon ez az Aro Volturi.-Téged,hogy hívnak?
-Liam Payne.-nyújtottam oda a kezemet.-De hol vagyok?-kérdeztem kicsit ingerülten.
-Volterrában vagy a kastényban.-vágta rá.-Kérlek ne gerjedj be,nem sokára szerzünk neked egy embert akit megölhetsz és olthatod vele a szomjadat.
-Micsoda?Én nem ölök embert.-válaszoltam nyugodtabban.-Nem vagyok én gyilkos.
-Na jó!Most jól hegyezd a füledet mert mindent elmesélek.-mondta Aro majd mesélni kezdett erről az egész vámpíros dologról.
Mindent elmesélt!Kezdve azzal,hogy mik a vámpírok tulajdonságai,gyorsaság,erő,olthatatlan szomjúság -újszülöttekre jellemző inkább-és hogy vannak olyan vámpírok akiknek vannak képességeik,azt is elmesélte ,hogy 
ismer olyan klánt akik nem ölnek embereket csak állatokat mert túl gátlásosak.A végére már elhittem neki mindent.Halhatatlan lettem.
-Mester!-jött be egy picike lány fekete köpönyegben.-Megjött az ebéd.-mosolyodott el bájosan.
-Ez egyszerűen mesés.-örvendezett Aro.-Liam gyermekem gyere most jött el a te időd.
Kivezetettt ebből a szobából.Hosszú folyósókon keresztül értünk el egy hatalmas teremig.
A teremben szó szerint ment az öldöklés és folyt a vér.A vámpírok az emberek nyakára cuppanva szívták a vérüket.Én erre nem leszek képes.
-Vadászd le.-utasított aro.-Majd az ösztöneid vezetnek!Szóval mit akarsz tenni?
-Itt megölni mindenkit akiben egy csepp vér is van.-közöltem majd megindultam egy ember felé,de mikor arra került volna a sor hogy kiszívjam a vérét egy idegen rontott be az ajtón.
-Állj.-kiáltotta mire én hirtelen eldobtam a kezemben lévő rémült férfit akinek a kövön koppant a feje és betört a koponyája.
-Carlisle barátom.-mondta Aro örvendezve.-Takarítsatok el mindent innen.-adta ki a parancsot mire mindenki csak felkapott egy hullát vagy még éppen élő embert és megölte majd elvitte.2 percen belűl a terem hullamentes volt.
-Aro!-mondta ez a Carlisle akinek feltételezem ez a neve hiszen Aro így szólította.-Beszélhetnénk?
-Persze barátom.-mondta Aro majd távozott.
Én nem tudtam mit csináljak,a torkom még mindig lángolt pont mint egy órával ezelött.Körülnéztem, a teremből mindenki eltűnt csak én maradtam itt.Emberfeletti gyorsasággal távoztam a teremből,kinnt véletlenül nekiütköztem egy lánynak.
-Elnézést.-mondtam amjd kikerültem.-Nem tudod hol van valami vagy valaki esetleg bármi amivel olthatnám a szomjamat?-tettem fel a számomra kulcs kérdfést.-Amúgy Liam vagyok.
-Én Alice Cullen.-mondta kedvesen mosolyogva.-És gyere velem ki az erdőbe,ott vannak állatok ,velük kedvedre olthatod a szomjadat.-ajánlotta fel.Én belementem és követtem őt az erdőbe.Megöltem vagy 5 szarvast és 2 pumát mire már elviselhető volt a fájdalom a torkomban.
-Szóval te is abba a klánba tartozol amiről Aro esélt.-fordultam Alice felé.
-Pontosan.-bólintott.-Mi nem ölünk embert.
-Szerintem ezek után én sem fogok.-mondtam majd a lányra mosolyogtam és együtt mentünk vissza a kastélyba.
Visszafelé nagyon jól elbeszélgettem vele.
-Mi lenne ha odajönnél a családunkba?-kérdezte mosolyogva.-Ha te is ezt az életmódot akarod folytatni szívesen fogadunk.
-Hát,nem tudom ezt még meg beszélem Aroval.-mosolyogtam vissza majd elközsöntem tőle és Aro keresésére indultam.
Mikor megtaláltam rögtön a közepébe vágtam.
-Aro.-szólítottam meg.-Én nem akarok embert ölni.-mondtam ki ami a már nem dobogó szívemet nyomta.-És szeretnék elmenni Cullen családhoz.
-Te életed,te döntésed.De,soha ne feledd ki változtatott át.-nyomta meg a 'de' szót.-Eredj.-mondta majd lehajtotta a fejét,én meg távoztam.
-Nos,akkor jössz velünk?-kérdezte Alice kedvesen mosolyogva.
-Igen.-vágtam rá mire ő csak elvigyorodott.
-Jippí!Éljen!Új bútyusom van..várjunk csak hány éves is vagy?
-18.-vágtam rá mire ő ismételten elvigyorodott.
-Fantasztikus!-tapsikol majd maga után kezdett húzni.

*Niall szemszög*

-Én ezt nem birom felfogni!A fél világ őt keresi ez meg sehol sincsen.-kelt ki magából Harry.-Hova a retkes életbe tudott tűnni?
-Haver lehet,hogy már nem is él.-mondtam ki halkan.
-Dehogynem él!Mivan ha egy csajnál van?-kérdezte Zayn ingerülten.
-Liam nem olyan hogy eltűnik!Mondom szerintem már nem is él.-monmdtam ki ismét.
-De két teljes napja nyomaveszett sőt ez már a harmadik napja hogy nincs velünk.-mondta Louis a fejét fogva.-Megőrülök.
-És ha soha többé nem kerül elő?Mi lesz velünk?-töprengett Zayn.-Ez mind az én hibám,ha én nem kínálgatom 10 percenként cigivel talán most meglenne.-mondta arcát a tenyerébe temetve.
-Előkerül.-űállt fel Louis.-Teszek róla!Ha kell szórólapokat osztogatok!Mindent megteszünk ,hogy előkerüljön.-mondta majd beállt egy pózba és elvigyorodott.