2.fejezet.~

2.fejezet.

*Liam szemszög*

Alice-vel végre megérkeztünk Cullenékhez.
 Egy hatalmas hófehér ház volt, amelynek egyik oldala teljes egészében ablaküvegre volt cserélve. Csodálatos, és természetes látványt nyújtott ott az erdő közepén.
-Hát ez volna az családunk kis rejteke.
-Wáóó! Ez valami állati jó!- kiálltottam fel.
Egyszer csak megjelent az ajtóban egy sápadt arcú hölgy.Barátságosnak tűnt...Aranyszín szeme az izgalomtól csillogott,s ajkai félénk mosolyra húzódtak.Haja színe olyan volt, mint a karamella, arcának enyhén szív alakja volt.
Szóra nyitotta tökéletesen telt ajkait.
-Szia! Én Esme vagyok. Örülök, hogy megismerhetlek.
Egyáltalán nem lepett meg hirtelen közvetlensége, mivel Alice elmondta nekem, hogy azzal a furcsa jövőbe látó képességével, látta hogy eljövök,és mesélt rólam a családjának.
-Üdvözlöm.Ööö... Én pedig Liam Payne vagyok.. Nagyon örvendek.-Mutatkoztam be tiszeteletteljesen.
-Gyere!-Szól Alice- Bemutatlak a család többi tagjának.-És azzal a lendülettel fennt is voltunk az ajtó előtti verandán, és Alice már nyitotta is az ajtót, én pedig beléptem.
Valahogy Carlisle-nak sikerült meg előznie minket,és már ő is ott állt a hihetetlenül nagy nappali közepén.
-Hello Liam! Üdv a Cullen család köreiben.Én Carlisle vagyok. Ez pedig itt a családom..-Mutatkozott be udvariasan.
Én csak egy halk "Jónapot"-tal, és egy halvány mosollyal köszöntem.
Egyszer csak felállt egy hatalmas, hozzám képest is magas, szélesvállú kigyúrt fickó...őszintén elég brutálisan nézett ki..kicsit megilyedtem tőle.
-Cső! Emmett vagyok!-nyújtotta pacsira a kezét, én pedig lepacsiztam vele ahogy azt kell. Minden szorongásom elszállt barátságos mosolyától.
-Szia!Én pedig Rosalie vagyok!-Hát.. Ez a csaj picikét önteltnek tűnt, de ahogy végigmértem, rájöttem, hogy mitől is lehet öntelt. Olyan arca volt, mint egy angyalnak.Szőke haja a derekáig omlott le. Ha még ember lennék teljesen megbabonázna.
-Ööö.. Szia!-Szóltam neki vissza
Aztán felállt a szobában lévő utolsó ember is.
-Üdvözletem Liam. Én Jasper vagyok. 
Ennek a fiúnak mézszőke haja volt. 
Nem túl hosszú, bár meglehetősen furcsa.. Elég titokzatosan festett..
-Tudnod kell Liam-Szólitott meg Carlisle- Hogy nem ez a családunk teljes létszáma.Van még egy fiam Edward, aki most hosszabb ideig vadászni van.
-É-értem.- Ez a család jófejnek tűnt. Nem is vészesek ahhoz képest hogy vámpírok.
-Alice!-szólt Emmett-Most akkor ő itt fog lakni velünk?-érdeklődött.
-Hát persze! Mátmint ha te is akarod.-fordult oda hozzám
-Öö.. Rendben. Itt maradok..De egyenlőre nem véglegesen. Nem szeretnék sem zavarni, sem belepofátlankodni a családotokba csak úgy hívatlanul..
-Nade Liam! Épp most kaptál meghívást.-Mosolygott Esme.
A nap további részében nagyon jól elvoltunk új családommal.Máris kezdtem érezni, hogy most igazi családra találtam.

[..]

-Mi az istennek kellett a nyakunkra hozni egy újszülött vámpírt?-mondta Edward idegesen.-Csak a baj lesz vele.
Veszekedtek..én a sakorbahúzódva álltam és vártam mi sűl ki ebből a kis összuezördülésből.
-De Liam normális.-vágott neki vissza Alice.
-Tesó,neked kell egy csaj.-mondta neki Emmett.
Igen,már volt időmmegismerkedni velük hiszen már 1 teljes napja a Cullen családdal vagyok,csak eddig Edward nem volt itthon,így ő csak most szembesült velem,és láthatólag,nem vagyok és nem is
leszek a kedvence.
-Nem kell nekem semmiféle csaj.-mondta Edward elsötétülő tekintettel.
-Ha ennyire zavarok..-szólaltam meg halkan mire Edward rámkapta sötét tekintetét és szinte belém folytotta a szót.
-Ne félj tőle.-mondta Alice.-Nagy a szája,de amúgy..nem ártalmas.
-Micsoda?-villant meg Edward tekintete.-Alice inkább maradj csöndben.
-Miért vagy ilyen ellenséges?-kérdezte Emmett.-Jó fej a kölök.Nézz már rá.
-Aha.Látom,marha jó fej.-morogta Edward.
-Legalább beszélgess vele,vagy ismerd meg és utána ítéld el.-szállt be Esme is a vitába.
-Jó,mi is a neved?-nézett rám mire én kicsit előreléptem a sarokból.
-Liam Payne.-válaszoltam halkan mire összehúzta a szemét.
-Várjunk csak! Te AZ a Liam Payne vagy??- nézett nagyot Edward
-Milyen Liam Payne?-kérdeztem meglepődötten.
-Hát.. abból a fiú bandából.. a.. mi is a neve?...-gondolkodott Edward
-One Direction..- Szólt közbe halál unalmas hanggal Rose.
Halovány emlékel ezrei futottak végig az agyamon..Hatalmas koncertekről, milliónyi rajongóról, a barátimról.. mindenről ami valószínűleg megtörténet velem.
-Igen! A halvány emlékeid alapján te AZ a Liam Payne vagy!-csodálkozott Edward
-Erre ti hogy nem jöttetek rá eddig?- Kérdezte Edward a családot.-Hisz ez nagyon egyszerű!
-Edward! Mi ezt már rég óta tudjuk!- dorgálta le Carlisle.

*Danielle szemszög*

"Jó nap volt a mai..De jobb lehetne, ha találkoznék Liammel!Fel is hívom!!"- Gondoltam magamaban, és bepötyögtem -Liam számát a mobilomba.
Kicsöng! A szokásos izgalom fogott el, amikor hírtelen mgszakadt a csörgés, és felvette valaki a telefont.
-Liam! Drágáám! Sziia!!
-Hallo!- Szólt bele egy rekedt hang. Ez nem az én Liamem hangja!-Hallo Danielle?
-Igen én vagyok.-Szóltam.
-Danielle, Zayn vagyok.Nagyon fontos dolgot kell mondanom.
-Mi az Zayn?? Mi a baj? 
-Hát.. Liam..őő..
-Mi van Liammel nyögd már ki!!
-Hát.. Liam. Néhány napja eltűnt..
-Mi????-Ez lesokkolt! Erre nem számítottam.. Fel sem fogtam rendesen mit mondott Zayn..
-Sajnálom Danielle, de jól hallottad.. Liam eltűnt, és napok óta nem találjuk.Ekkor hisztirohamban törtem ki. a könnyeim csak úgy záporoztak.
Nem.NEM.NEEM!!! NEM LEHET!! LEHETETLEN!!!!EZT NEM HISZEM EL!!
-ZAYN!! MIÉRT NEM VIGYÁZTATOK RÁ?? HOGY LEHETSÉEGES, HOGY ELTŰNT?? 
-Nem tudom! Megivott egy pár whiskey-t meg egy-két felesét, és eltűnt..
Ekkor lecsaptam a telefont, és összeestem a szobám padlóján, és csak sírtam,sírtam és sírtam.Nem is emlékszem,hogy a drámai zokogás, mikor ment át édes-keserű álomba, de az álmomban, Liammel voltam.
Liammel a tengerparton,Liammel a színpadon, Liammel életem végéig.Mert szeretem. Szerettem.. És lehet, hogy nem látom többet.
És ez a gondolat nyugtalanított leginkább.


Szeretnénk komikat kapni(:Mondjuk 3 darabot?(: Köszi xx